Színek és vonalak

Ma egy sokak számára ismert stílust fogok bemutatni. A stílushoz a legnagyobb divattervezők, designerek is szívesen nyúlnak.  Készülnek ruhák, cipők, lakberendezési tárgyak melyek ezeket a stílusjegyek hordozzák magukon. Pedig eredetileg nem is egy stílus ez, hanem egy művészeti irányzat volt a képzőművészetben, a mely Piet Mondrian nevéhez kapcsolódik.

Az amszterdami Stedelijk Múzeumban jártam kb. 1 hónapja, ahol láthattam Mondrian és kortársai eredeti munkáit, és akkor gondoltam, hogy bemutatom őt magát is.

[singlepic id=109 w=320 h=240 float=]

Piet Mondrian (1872 – 1944) holland festő, a geometrikus absztrakció képviselője, a  De Stijl művészcsoport fontos tagja. A posztimpresszionizmus szellemében indult, majd megismerkedett a kubizmussal, és ezután a tárgyi világ plasztikai jellé absztrahálása foglalkoztatta.

A De Stijl („A stílus”) holland képzőművészeti és építészeti csoport és folyóirat, alapítója Theo van Doesburg festő, költő, író volt. A folyóirat alapvető célja a neoplaszticizmus törekvéseinek összefogása és védelme. A mozgalom és a folyóirat központi alakja Piet Mondrian volt, de fennállása alatt számos festő, író csatlakozott, illetve távozott a gárdából.

Ez egy neoplasztikus irányzat, amely a geometrikus absztrakció legjelentősebb ága. Mondrian a kubizmusból fejlesztette ki, és ő nevezte el így. A folyóirat alapításának gondolata először 1915-ben merült fel, amikor van Doesburg egy kiállításon találkozott Piet Mondriannal az amszterdami Stedelijk Múzeumban. Mondrian az első világháború kitörése előtt látogatott haza, a háború kitörése után pedig már nem tudott visszatérni Párizsba. Társadalmi, gazdasági és művészeti problémákat fogalmaztak meg.

[singlepic id=112 w=320 h=240 float=] Brodway Boogie Woogie

Sokan felhördülnek, meghökkennek képei láttán, és azt mondják: “Ezt én is meg tudom csinálni!” A 1920-at írunk, éppen véget ért az első világháború. Az emberek még mindig a háború hatása alatt vannak.

Mondrian nem fordított hátat a megbomlott világnak és a közönyös természetnek. Csakhogy míg mások az „érzések zűrzavarát” a gáttalan szubjektivitással vagy szociális (szocialista) utópiákkal igyekeztek leplezni vagy feloldani, Mondrian a rend, a harmónia „abszurdumáig” kormányozta festészetét és elméletét. „Minden érzés, minden személyes gondolat, minden tisztán emberi akarat, minden esetleges vágy, minden, a szóban rejlő kétértelműség a tragikus megjelenéséhez vezet, és lehetetlenné teszi a béke tiszta kifejeződését” – írja jegyzetfüzetében.

[singlepic id=113 w=320 h=240 float=] Kompozíció Vörössel, Sárgával és Kékkel

A világ tarkaságában keresett valamilyen egységet, és ezt odáig fejlesztette, hogy szembeállította a statikus és dinamikus erőket. A sík felület, a vízszintes és függőleges vonalak, a fehér, a fekete, a vörös, a kék és a sárga kontrasztjára alapozta képei dinamizmusát.

Festményei a végtelenségig letisztultak, színek és vonalak kombinációiból születtek meg.  Ő minden egyedi formában és egyediségben a zűrzavart látja, ezért kutatta azt az egységet, amely mindenki számára egy közös nyelv.

Azt mondta, hogy  “a vízszintes a női, a függőleges pedig a férfi princípium megfelelője”.  Azt vallotta, hogy a festészet legalapvetőbb értelme mindig az volt, hogy a kontemplációban (szemlélődésben) előtűnő egyetemest a szín és a vonal révén tegye megfoghatóvá az ember.

Híres szék, mely csoporttársa Rietveld tervezett.

[singlepic id=110 w=320 h=240 float=]

Tárgyak, amelyek már a mondriani-inspiráció hatására születtek meg.

[singlepic id=111 w=320 h=240 float=] Yves Saint Lauren tervezte ruha

[singlepic id=108 w=320 h=240 float=] Sportcipők

[singlepic id=107 w=320 h=240 float=] Párna

[singlepic id=106 w=320 h=240 float=] Táska

[singlepic id=105 w=320 h=240 float=] Könyvespolc

 

 

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail-címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük